Tahy Olga

 

  

 

2011. október 25., kedd

  
  

Borsod-Abaúj-Zemplén megyei könyvtárosok találkozója a mezőkeresztesi Városi Könyvtár fennállásának 55. évfordulója alkalmából  

 

        

10.00   A résztvevőket köszönti:

Dr. Dózsa György polgármester, Venyigéné Makrányi Margit könyvtárigazgató

  

11.00   A Mezőkeresztesi csata

     

1596. október 22-26.

    

Előadó: Dr. Lénárt Sándor József

 

12.30   Emléktábla-avatás Tahy Olga tanárnő emlékére a Szentistváni úti volt iskolaépület falán

   

Az emléktáblát leleplezi:

 

Dr. Dózsa György polgármester

Kirnyák András iskolaigazgató

Fűrész Istvánné könyvtárvezető

  

Az emléktáblát megszenteli:

 

Póta Ferenc plébános  

     

13.00   Ebéd a Művelődési Házban

 

14.00   Orgonahangverseny a Magyarok Nagyasszonya római katolikus templomban

 

Liszt Ferenc művek ifj. Nyitrai Péter orgonaművész előadásában

 

Joomla Templates and Joomla Extensions by ZooTemplate.Com
 

MÁJUS HARMADIK VASÁRNAPJA – A MADARAK ÉS FÁK NAPJA

 

 

 


1902. május 19-én, Párizsban egyezményt kötöttek az európai államok a mezőgazdaságban hasznos madarak védelme érdekében. 1902-ben Chernel István ornitológus szervezte meg Magyarországon először a madarak és fák napját, amelyet az 1906. évi I. törvénycikk szabályozott. Apponyi Albert vallás- és közoktatásügyi miniszter körrendeletben írta elő: évente egy napot a népiskolákban a tanító arra szenteljen, hogy a tanulókkal a hasznos madaraknak és azok védelmének jelentőségét megismertesse. Megünneplésének időpontja változó.

 

 

 

Szabó Lőrinc: Hajnali rigók

 


Hajnali négykor bekiabáltak,

 

ahogy a torkukon kifért,

 

(bár az ablak alatt a fáknak

 

zöld korcsmáiba még alig ért,

 

még nem is ért uj fénye a napnak)

 

s mint a bolondok, úgy kacagtak,

 

kurjongattak az ablak alatt vad

 

vígadozásban a kerti rigók.

 

 

 

 

Tóth Árpád: A fa

 

 

Ó, nézd a furcsa, ferde fát,

 

Mint hajlik a patakon át,

 

Ó, lehet-e, hogy ne szeresd,

 

Hogy benne társad ne keresd?

 

Már ága között az arany napot

 

Nem tartja, madara elhallgatott,

 

Virága nincs már, sem gyümölcse,

 

Ő mégis áll, az alkony bölcse,

 

Mint a tünődő, ki ily estelen

 

A végtelen titkába elmerül,

 

És testtel is szelíden arra dűl,

 

Amerre lelke vonja testtelen...

 

 

Joomla Templates and Joomla Extensions by ZooTemplate.Com
 

 

1848. március 15.  története

 

Magyarország a török kiűzése és a Rákóczi-szabadságharc elbukása után erősen korlátozott, mégis meglévő önállóságot élvezve volt része a Habsburg Birodalomnak. Az 1723-ban elfogadott Pragmatica sanctio törvényesen is rendezte a Habsburg uralkodó és a magyarországi rendek viszonyát. Az egyetlen komolyabb további előrelépést ezen a területen 1848-ig az 1791. évi X. törvénycikk jelentette, amely biztosította az ország jogi függetlenségét a birodalom többi tagállamával szemben.

Az 1848-as tavaszi átalakulás programja majdnem két évtizedes előkészítő munka eredménye. Bár a reformkori országgyűléseken nagyon kevés valódi változtatást sikerült elérni, de lehetőséget teremtettek arra, hogy a reformszellemű liberális nemesség kidolgozza a saját programját. Megjelenhettek az országos nyilvánosság színpadán a leendő forradalom vezetői: Batthyány Lajos, Kossuth Lajos, Deák Ferenc, Széchenyi István, Szemere Bertalan, Eötvös József és mások.

Az 1847 novemberében Pozsonyban összeült – később utolsónak bizonyult – rendi országgyűlésen a reformpárti erők által létrehozott Ellenzéki Kör és a „fontolva haladókat” tömörítő Konzervatív Párt lépett föl határozott programmal. Utóbbiak jelentős mértékben bírták a bécsi udvari körök támogatását is. A téli hónapok során patthelyzet alakult ki, ebbe a helyzetbe hozott döntő fordulatot a február 22-ei párizsi forradalom híre. Kossuth Lajos március 3-án elmondott beszéde fogalmazta meg programszerűen az ellenzék követeléseit: jobbágyfelszabadítást, közteherviselést, népképviseleti parlamentet és felelős kormányt. A Habsburg Birodalom másik felének pedig alkotmányt követelt, amelynek fontos szerepe lett a március 13-án bekövetkező bécsi forradalom kitörésében.

A végső lökést a reformok ügyében végül 1848. március 15-e jelentette, amikor a pesti radikális ifjúság vér nélkül érvényt szerzett az ún. 12 pontnak. Ezalatt Kossuth Bécsben tárgyalt a Habsburg vezetőkkel. V. Ferdinánd király először nem akarta szentesíteni a pozsonyi országgyűlésen előző nap megszavazott feliratot, azonban 16-án hajnalban - hallva a Pest-Budán történtekről - kénytelen volt engedni.

Március 15-én a bécsi forradalom hírére magyar küldöttség indult a pozsonyi országgyűlésről a császári városba, s időközben Pesten is kitört a forradalom. Március 16-án Bécsbe is eljutott a pesti forradalom híre. Az udvar meghátrált, s kénytelen volt engedni a pozsonyi küldöttség követeléseinek. Hozzájárult március 17-én gróf Batthyány Lajos miniszterelnöki kinevezéséhez. Beleegyezett az önálló magyar kormány megalakulásába. Megígérte, hogy a király szentesíti a reformtörvényeket. A gróf Batthyány Lajos vezetésével megalakuló új kormány már nem a királynak, hanem az ország választott képviselőinek, a magyar országgyűlésnek tartozott felelősséggel.

 

 

Joomla Templates and Joomla Extensions by ZooTemplate.Com
 

Nemzetközi nőnap

 

Ez az a nap, amelyet a nők elég komoly harcok és áldozatok árán vívtak ki magunknak. A régi korokban a nők nem voltak egyenrangúak a férfiakkal, de szerencsére mindig akadtak forradalmi beállítottságú lányok és asszonyok, akik foggal-körömmel rakaszkodtak ahhoz, hogy a férfitársadalom elismerését, megbecsülését kivívják a nők számára. Ez a harc nem volt egyszerű, de ma már ott tartunk, hogy ezt a napot nem csak a női szervezetek tartják számon szerte a világon. Az ENSZ is megemlékezik erről a napról és sok-sok ország nemzeti ünnepként jelöli meg.

 

 


 

 

 

Kéri János: Nőnapi köszöntő

Tavasz hajnalán
Róluk emlékezünk,
A nőkről, kiknek
Életünk köszönhetjük.

Ki mindent
Megtesz értünk, a nő,
Dajkál, ápol,
És felnevel ő.

Hálánk szálljon
Lányra, anyára,
Ki a családot
Összetartja.

Szépséges nők,
Jó asszonyok,
Kívánunk boldog,
Víg nőnapot.

 

 

Joomla Templates and Joomla Extensions by ZooTemplate.Com
 

Karácsony

 

 

 

A karácsonyi ünnep szellemiségéhez, és jellegéhez hasonló ünnepek már korábban is léteztek, például a pogányok téli napfordulós ünnepe, a szaturnália ünnepségek. Az ókori Rómában december 17-25 között tartották a földművelés istenének, Szaturnusznak ezt a nagy ünnepét. Ekkor nagy táncos vigadalmakat tartottak birodalomszerte. A fény diadalát ünnepelték a halál és a sötétség felett. A régi pogány ünnep vigasságokkal volt tele, mivel a téli napforduló a régi földművesek körében az újjászületést, a reményt táplálta. A földművesek számára fontos volt a meleg eljövetele, mivel a létük múlott rajta. A meleg időszak a bőség időszaka volt, míg a hideg időszak a sötétség és a nélkülözés időszaka, ilyenkor az isteneket igyekeztek jókedvre deríteni. A szolgák megajándékozása is elterjedt volt. A házakat örökzöld borostyánokkal díszítették.

Miután a kereszténység államvallás lett, hamarosan hivatalos keresztény ünneppé nyilvánították Jézus születését. Ezt az eseményt a 4. századtól kezdték ünnepelni, január 6-án Epiphaneia néven. A keresztény vallási ünnep Jézus születésének történetére épül. A keresztény hit szerint Jézus a próféták által megjövendölt Messiás, aki megváltja az emberiséget a bűntől. A Biblia leírása szerint Jézus szegényes körülmények között született, egy istállóban, mert senki nem fogadta be a házába a várandós Máriát, Jézus édesanyját a születés estéjén. A történet szerint napkeleti bölcsek („háromkirályok”) indultak útnak ajándékokkal köszönteni a születendő Messiást, és egy fényes csillag vezette el őket Jézushoz.

A 4. század végétől a keresztény egyházak mindinkább december 25-én kezdték ünnepelni Jézus születését, január 6-án pedig a Jordán folyóban való megkeresztelését (vízkereszt ünnepe). Ennek oka valószínűleg az volt, hogy a december 25-én végződő római szaturnália ünnep helyére állítsák a keresztény karácsonyt. Jézus születésének történetével együtt új vallási tartalommal töltötték meg a pogány ünnepet.

A 16. században a reformáció új tartalommal töltötte meg a karácsony ünnepét is. Az addigi templomi liturgia kezdett beköltözni a házakba. Az emberek a Biblia otthoni forgatása révén a vallásos ünnepeket és szertartásokat elkezdték otthon is ünnepelni. Kialakult sok karácsonyi szokás, például a karácsonyfa-állítás az evangélikusoknál Németországban. A 18. században már egész Németországban szokás volt karácsonyfát állítani. Innen jutott el a 19. században előbb Ausztriába, majd egész Európába, a kivándorlókkal az Újvilágba, és így kezdett meghonosodni az egész nyugati keresztény világban. A karácsonyfákat kezdetben édességekkel és gyümölcsökkel díszítették fel, később kezdett kibontakozni az üvegdíszek megjelenése. A karácsony megünneplése egyre inkább kezdett szokássá válni a nem vallásos családok körében is, a szeretet, a béke ünnepeként, a vallásos keresztényi rítusok egy részét átvéve. Napjainkban, az európai zsidó-keresztény kultúrkörben a karácsony népszerű és sokakat érintő ünneppé vált, amely mindenki számára más-más jelentést hordoz.

 

 

Joomla Templates and Joomla Extensions by ZooTemplate.Com
 

November 2.

 

 

 

 

 

Halottak napja

 

 

              A katolikus egyházban a Mindenszentek utáni nap (nov. 2., ha az vasárnap, akkor nov. 3.) a tisztítótűzben szenvedő lelkek emléknapja. Ezen a napon a „küzdő egyház” tehát a „szenvedő egyházról” emlékezik meg. Általános szokás szerint az előtte való nap délutánján, a „halottak estéjén” rendbe hozzák a sírokat; virágokkal, koszorúkkal feldíszítik, és az este közeledtével gyertyákkal, mécsesekkel kivilágítják, „hogy az örök világosság fényeskedjék” az elhunytak lelkének. Idegenben elhunyt, ismeretlen földben nyugvók emlékének a temetőkereszt vagy más közösségi temetőjel körül gyújtanak gyertyát. Régente néhol egyenesen máglyát gyújtottak, miközben szünet nélkül harangoztak.

           Elterjedt szokás szerint ezen az estén otthon is égett a gyertya, mégpedig annyi szál, ahány halottja volt a családnak.

 

 

Joomla Templates and Joomla Extensions by ZooTemplate.Com
 

 

Könyvtárak az olvasásért Országos Családi Könyvtári Napok

 

 

2010. október 6-án (szerdán) Gál Halász Anna mesél a gyerekeknek délelőtt.

 

2010. október 7-én nyugdíjasok kirándulása Szerencsre és Mádra.

 

2010. október 10-én egész napos (8-12; 13-17)  játékos fejtőrő családoknak a Városi Könyvtárban.

Jelentkezési határidő: 2010. október 8. a Városi Könyvtárban, nyitvatartási időben.

 

Joomla Templates and Joomla Extensions by ZooTemplate.Com
 

Irodalmi pályázat

 

Gyermekolvasók Királynője és Királya - irodalmi pályázat az általános iskolák alsó tagozatosai számára.

A feladatlapok beérkezésének határideje: 2010. október  4.

A megtisztelő cím, valamint a könyvajándékok ünnepélyes átadására  2010. október 10-én az Országos Könyvtári Napok záró rendezvényén, a Könyves Vasárnapon kerül sor.

Joomla Templates and Joomla Extensions by ZooTemplate.Com
 

JÚNIUS HARMADIK VASÁRNAPJA – APÁK NAPJA

 

 

 

Az Egyesült Államokban kezdeményezték először az apák megünneplését a század elején. A nyugat-virginai Fairmont templomában 1908 júliusában tisztelegtek először az apák előtt, majd 1909-ben a megemlékezés túllépte a templom kapuit. 1972-ben Richard Nixon amerikai elnök kezdeményezésére törvénybe iktatták megünneplését. Ma már a világ számos helyén minden év júniusának harmadik vasárnapján köszöntik a gyermekek édesapjukat. Az APÁK NAPJA magyarországi meghonosítására 1994-ben a Borsod megyei United Way indított mozgalmat Miskolcon.

 

 

 

 

Szabó Lőrinc: Apám

 

 

Apámtól féltem. (Anyám szeretett.)

 

Nehéz erről beszélni, rengeteg

 

fájdalom lökné s fogja a szavam.

 

Sokat szenvedett ő is biztosan.

 

Magányos lélek; öccse, bátyjai

 

mind pap, tanító, nyomdász, s nénjei,

 

apja, nagyapja… Ő meg kimaradt

 

a negyedikből a latin miatt,

 

s kovácsnak ment; s malomhoz; azután

 

a vasutra fűtőnek. És korán

 

megnősült. S nem találta helyét

 

a világban… A sok keserüség,

 

ami benne volt, megkeseritett

 

bennünket is… Több mint négy évtized

 

kellett hozzá, hogy végre, szív szerint,

 

békét kössünk egymással, ujra, mind.

 

Ma már dér lepi mindkettőnk fejét.

 

Ez hozott össze, a Rettenetes Év.

 

Joomla Templates and Joomla Extensions by ZooTemplate.Com
 

Ünnepi könyvhét

 

 

 

   

A könyv az emberiség egyik legnagyobb értéke, Európában és a világon számos fesztivál, ünnep keretében ünneplik a könyvet az emberek. Magyarországon Supka Géza javasolta 1927-ben Miskolctapolcán a Magyar Könyvkiadók és Könyvkereskedők Országos Egyletének közgyűlésén, hogy Magyarországon is kellene szervezni egy könyves ünnepet, amikor az igazi irodalom és az igazi írók kivonulnak ingujjban a közterekre.

Az első kezdeményezések 1927-ben születtek, pünkösdkor Miskolcon tartották, az ekkor már 49 éve működő Magyar Könyvkiadók és Könyvkereskedők Országos Egyesületének évi közgyűlését. A hagyományos napirendi pontok megtárgyalása után Supka Géza, nagy műveltségű, ismert újságíró, író, történész, művelődéstörténész, polihisztor jelentkezett szólásra. Bár nem volt tagja az egyesületnek, a könyv, az olvasás népszerűsítése nagy szerepet játszott életében, saját folyóirata (Literatura: irodalmi és bibliográfiai folyóirat 1926-1938) is ilyen elgondolással született. Supka Géza javaslatot tett egy évenként megrendezendő könyves eseményre, a könyv népszerűsítése érdekében. Javaslatát egy, a Literaturában kidolgozott részteles javaslattal támasztotta alá. „Az évnek egyik napján […] az ország minden városában és falujában könyvnap rendeztessék, amely […] az írót és a közönséget közvetlen kontaktusba hozza egymással, hogy ezen a napon egyszer egy évben a könyvírás és a könyvkiadás művészete is kimenjen az utcára, éspedig ingujjban, közvetlen, bohém formában.” De nem csak a könyvekre gondolt, színházi, zenei előadásokat, kiállításokat is be akart vonni a rendezvénybe: „… gerincét a festői könyvvásár teszi ki, amely a városnak lehetőleg valamely csendesebb terén, amennyire lehetséges, históriai épületek vagy természeti szépségek keretében folyik le […] egyszerűbb, de művészien dekorált polccal, állvánnyal, tolóskocsival, ponyvasátorral, bódéval vagy pavilonnal. Kívánatos lenne, ha a nagyobb cégek megfelelően díszes nagy reklámkocsikat – élőképekkel és könyveladással – járatnának ezen a napon. […] A könyvnap reggelén katonazene vagy régi festői jelmezbe öltözött kürtös heroldok hívják fel a figyelmet a nap jelentőségére.” Az elképzelés ebben a formában 45 évvel később, 1972-ben valósult meg Debrecenben. Supka elképzeléséhez hozzá tartozott, hogy a könyvvásár elismert személyiségek felvonultatását is megkezdje, írók, színészek, közismert személyiségek beszédeivel, előadásaival, ezzel is emelve a könyvvásár jelentőségét. A könyvnap szükségessége már ekkor megmutatkozik, Supka tervezetében részletesen taglalja szükségességét. „Az olvasók megfogyatkozott száma mellett a kiadók csak bevált magyar és külföldi írókkal mernek rendszerint a közönség elé lépni: új írók bevezetésének a rizikója és költsége, a legjobb esetben is várható kis példányszám mellett nemigen fizeti ki magát…” A vásár alapvető célja tehát a „könyvkrízis” megoldása, a könyvek, az olvasás népszerűsítése, új olvasók szerzése. Ahhoz, hogy ez megvalósuljon, bizonyos engedményekre volt szükség, hiszen a könyv meglehetősen drága volt. A könyvnap megrendezése tehát közös érdeke volt az íróknak, kiadóknak és könyvkereskedőknek, valamint az olvasóközönségnek, a magyar kultúrának is. A kezdeményezés két évvel később, 1929-ben valósult meg ténylegesen.

 

2010. június 3–június 7 között tartják a 81. Ünnepi Könyvhetet.

 

 

Joomla Templates and Joomla Extensions by ZooTemplate.Com
 
<< Első < Előző 1 2 3 Következő > Utolsó >>

Oldal 2 / 3
Hirdetés

© Mezőkeresztes Városi Könyvtár   2009.                           Készítette: elevenweb